Az épületgépészeknek jelentős fejtörést okozhat az új jogszabályban meghatározott 25 százalékos követelmény megújuló energia részarány tekintetben. Ez főleg úgy lehet majd nagyobb probléma, hogy a passzív napenergiából származó nyereséget már nem lehet figyelembe venni a megújuló részarány számításához. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az a napenergia (napfény), ami az ablakon át jut a helyiségbe, nem vehető figyelembe. Mi jelenthet akkor megoldást?

A napelemes rendszer telepítése az egyik megoldás. A javaslatunk az, hogy amennyiben szüksége lesz a megújuló energia alkalmazására, akkor ne csak a fogyasztásának a 25 százalékára terveztessen napelemes rendszert, hanem a 100 százalékra, mert fajlagosan olcsóbb a rendszer és hamarabb megtérül a beruházás!

A másik megoldás a hőszivattyú-technológia, ami jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési-hűtési-háztartási melegvíz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti és hozzájárul a közös európai megújuló energiás célok teljesítéséhez is.

Az új szabályozás minden olyan ingatlanra vonatkozni fog, amelyek 2020. december 31. után kerülnek átadásra.
Ez gyakorlatilag olyan ingatlant is érint, amit lehet, hogy 2018-ban már megterveztek, de valamiért az építkezés elcsúszott és 2020.12.31-ig nem sikerült átadni. Ebben az esetben szükség lehet a tervek módosítására.

Ha fűtés korszerűsítéssel kapcsolatos információkra van szüksége, vagy kíváncsi, hogy mennyi lenne egy hőszivattyús beruházás, akkor írjon nekünk, segítünk!

Ajánlatkérés! – katt a linkre, vagy írjon közvetlen az ajanlat@futesem.hu email címre.

A 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet tovább pontosítja az 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásait:

  • A szolgáltatott távhő primer energia átalakítási tényezőjét hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.
  • Az eredő primer energia átalakítási tényezőt a távhőszolgáltató állapítja meg. A távhőszolgáltató minden év február 15-ig meghatározza a primer energia átalakítási tényezőt a TNM 7. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer, előző évi energiatermelési adatokra való alkalmazásával. Ezt követően elküldi azt a Lechner Nonprofit Kft. részére, akik a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszik az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató nem ad adatot, akkor a távhőellátás primer energia átalakítási tényezőjét etávhő=1,26 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.
  • Távhőtermelésben az eredő primer energia átalakítási tényezőt (etávhő) az egyes összetevők súlyozott arányával kell megállapítani úgy, hogy távhőellátás esetén a távhőhálózat veszteségeit és a hőhordozó közeg keringtetéséhez szükséges primer energiát is figyelembe kell venni.
  • Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
  • A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
  • Új épület létesítése során 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek
    A közel nulla energiaigényű épületeknek hat fő követelményt kell teljesítenie:
    határoló szerkezetekre vonatkozó követelmények,
    fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai jellemző követelményértéke,
    nyári túlmelegedés elkerülésére vonatkozó követelmény,
    gépészeti rendszerekre vonatkozó előírások
    és minimum 25 százalék megújulóenergia-részarány
  • Fontos: 2019. november 29. után már nem vehető figyelembe a passzív szoláris nyereség a megújulóenergia-részarány számításához
  • A külső határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási érték követelményeket legutóbb 2018-ban szigorította a rendelet, és ez 2020 után sem fog változni (a jelenlegi rendelet értelmében)